A csíkszentmiklósi egyházközség a 12. század végén, a 13. század elején jöhetett létre. Első említése a vatikáni levéltárban található, amely szerint 1332-ben és 1334-ben a község István nevű papja adózott a pápának. Ebben a korban épülhetett az első templom, román stílusban. A 15. században épült az a gótikus templom, amelyet 1777-ben bontottak le, de a tornya megmaradt, amely Endes Miklós történész szerint egyike a legnagyobb és legszebb csíki gótikus tornyoknak. A mai templom 1777 és 1784 között épült barokk stílusban. A csíki falvakat sokszor pusztították a Moldvából betörő tatár csapatok. Csíkszentmiklóssal kapcsolatban megemlíthetjük az 1694-es betörést. Midőn a tatárok rátörtek egy nemes lófő házára, Judit nevű lányuk karddal védte magát és kilenc tatárt levágott, míg végül ő is holtan rogyott össze a tatárok kardcsapásai alatt. A templom déli bejáratánál található az 1689-ben Brassóban öntött harang, amely 1992-ben elrepedt, de műemlékként őrzik. A csíkszentmiklósi egyházközség anyagi téren az 1700-as évektől az 1900-as évek elejéig élte fénykorát. A Gyimesek völgye nagyrészt hozzátartozott, a 18. század elejétől lassan benépesedik ez a terület: betelepülők, moldovai csángó magyarok, árendát fi zettek a területekért. A gyimesi vám, valamint a vesztegzár intézmény alkalmazottjai is bérlői voltak a szentmiklósi egyházközségnek. Így jelentős bevételre tehetett szert az egyházközség. A régi gazdasági jólétet mutatja a plébánia impozáns épülete és a templom nagy harangja, amely 1216 kg-jával Csík legnagyobb harangja. Csíkszentmiklós egyházközséghez tartozott Szépvíz 1901-ig.

Borzsova

most is Csíkszentmiklós fi liája. Borzsova neve szláv eredetű. A faluról az 1496-os jenőfalvi egyezség tesz először említést. Az 1567-es pápai regestrumban 28 kapuval szerepel. Először az Egri család emelt egy fakápolnát. A fakápolna helyébe a falu 1794 és 1821 között egy kőkápolnát épített. A mostani neogótikus szép templomot 1930 és 1940 között építették a hívek. Az 1848-as szabadságharcban kitűnt vitézségével a borzsovai születésű Balogh Ignác honvéd főhadnagy. A falu iskolája az ő nevét viseli.

A Csíki-medence jellegzetes, régi templomtornyait eddig középkorinak írták le több művészettörténeti tanulmányban. Néhány csíki torony esetében valós feltételezés, mások esetében nem bizonyítható, sőt… Az elmúlt több mint két évtized kutatásainak eredményeit felhasználva dr. Botár István régész egy pontosabb képet mutat be építésükről.

A Hargita Stúdió – Látogató csapata 2014 tavaszán Csíkszentmiklósra látogatott, ahol a helyi ífjúsági szervezet, a CSIE, Kolbászkészítő versenyt szervezett a helyi közösség számára. A versenyt megelőzően a helyi templomot látogatták meg előszőr. A Csíkszentmiklósi római katolikus vártemplom a legszebb és legnagyobb XV. századi gótikus toronnyal rendelkező csíki templomok közül. Itt, Drócsa László plébános úr mesélt a templom történetéről.